Cserben hagyva
Kópháza határában egy embercsempész nyomortanyáján ébredt fel Mester Katalin és édesanyja Nádasy Éva 1956. november 26-ának éjjelén. A forradalmat követően határoztak úgy, hogy elhagyják Magyarországot és megpróbálnak az Egyesült Államokba jutni, Katalin édesapjához. Nádasdy Gyula lovas tiszt már 1948-ban elmenekült az országból. A két nő gyorsan összeszedte magát. Kísérőjük „azt mondta, hogy őt figyeljük, mert itt vannak őrtornyok, azt őneki mindegyiket meg kellett nézni, hogy ott biztos nincsenek-e katonák.” Havas eső esett, a fagyott tarlón át indultak bele az éjszakába. Hepehupás talajon botladoztak a csomagjaikkal, caplattak a vezetőjük után amennyire tudtak. Egy erdőhöz értek. „Ott volt a sok lehullott falevél, azon keresztül úgy hangzott, minthogyha egy vaddisznócsorda menne keresztül.” Az embercsempészen minden zajra összerezzent, látszott rajta, hogy fél. Az erdő túloldalán „az anyámat odaállította egy fához, és azt mondta, ő nem megy tovább, mert őneki otthon van a kisgyereke meg a felesége.” Nem volt választásuk, pedig még a lebontott szögesdrótig sem jutottak el. Nádasy Éva kifizette a szolgálatait. „Az édesanyámnak egy csomó ékszere, mint megtudtam, be volt varrva a kabátjába, a bélésébe. Pénz volt nála, én nem tudom, mennyi, de fizetett, amennyit tudott. És csak azt tudom mondani, hogy az Isten megmentette attól, hogy nem ütött le mind a kettőnket! Mert nyugodtan megtehette volna, akkor is megkapta volna a pénzt.” Az ember búcsúzóul megmutatta, merre menjenek, ’az a torony, az egy templomtorony, és az ki van világítva minden este a menekülteknek, hogy odamenjenek, arra tartsanak, az Ausztria!’ Magukra maradtak ketten védtelenül a sötétben, és nem hibázhattak, ha szem elől tévesztik a fényt, kicsit jobbra vagy balra letérnek, magyar területen maradnak. Az ismeretlenből vissza sem fordulhattak.
Hodnocení
Abyste mohli hodnotit musíte se přihlásit!
Útvonalak
Még nem tartozik egyetlen útvonalhoz sem.
Hozzászólások
Mester Katalin
Mester Katalin, leánykori nevén Nádasy Katalin, 1944. január 28-án született Budapesten. Anyai ágon egy tehetős vállalkozó családba született, apai ágon felmenői birtokosok-tisztviselők voltak. Édesapja Nádasy Gyula lovas katonatisztként szolgált, a második világháborúban megjárta a keleti frontot. Édesanyja még a magyar főváros 1945 téli ostroma elől Bajorországba menekült újszülött gyermekével. Édesapja csapataival nyugatra vonult vissza, itt esett hadifogságba. A háború befejeződése után édesanyja visszatért gyermekével a család kőbányai házába. Édesapja kiszabadulva a fogságból szintén visszatért Magyarországra, de már mint katonatiszt nem folytathatta a pályafutását. A Benes Vince Vegyi Cikkek Gyárát irányította. 1948-ban a kommunista állambiztonság, mint volt katonatisztet, megpróbálta ügynöknek beszervezni. Ekkor az ország végleges elhagyása mellett döntött. A Fertő-tavon át sikerült is elmenekülnie. Előbb Frankfurtban telepedett le a testvérénél, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki. A Benes Vince Vegyi Cikkek Gyárának, valamint a családi ingatlanoknak az államosítása után a család elveszítette megélhetésének alapját. Édesanyja is a családi ház eladására kényszerült. Az apai nagyszülőkhöz költöztek, akiknek polgári lakását társbérletté osztották fel a kommunista rendszerben. Édesanyja gépírónőnek tanult, majd műszaki rajzoló lett, de mint katonatiszt és disszidens felesége, újból és újból elveszítette munkáját. Végül a VIFOGY-nál helyezkedett el munkásként. Mester Katalin kisgyermekkorát az apai nagyapa Nádasy Dezső társaságában töltötte, miközben a Dózsa György útra járt általános iskolába, ahova a környék kommunista kádereinek gyermekei is. A nagyapja halála után édesanyja elvált, majd férjhez ment Spett Béla ügyvédhez. A család hamarosan egy budai lakásba költözött, és Mester Katalin is egy budai iskolában folytathatta tanulmányait. A család az 1956-os forradalmat a szovjetek felvonulási útjába eső Déli Pályaudvarhoz közeli lakásukban élte át. A forradalmat követően édesanyja baráti köréből többek emigráltak, édesanyja is úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Kapuvárra utaztak, ahol a családi ismerősök segítségével találtak egy embercsempészt. Kísérőjükkel vonatra szálltak, ahonnan azonban Balf határában a razzia miatt le kellett ugraniuk. A töltéshez lapulva várták meg, hogy a vonat a visszaterelt menekülőkkel továbbhajtson. Az embercsempész viskójában pihenhették ki magukat, majd a tarlón át a határ felé indultak. Kísérőjük még a határ előtt visszafordult, nem vállalta a további kockázatot, magára hagyta a két nőt. Egyedül mentek tovább. Az édesanya fennakadt az addigra már szétvágott szögesdrót akadályon. Katalin kiszabadított őt, és továbbmentek a senki földjén. Tudták, hogy egy kivilágított templomtorony felé kell menniük, de mivel a táj dombos volt, céljukat időről-időre szem elől tévesztették. Váratlanul egy csermely is az útjukat keresztezte, átgázoltak rajta a csomagjaikkal. Hajnalodott már, amikor trágyaszagot éreztek, és megértették, hogy megérkeztek. Sikeresen átjutottak Deutschkreutzba. Bécsből felvették a kapcsolatot Mester Katalin édesapjával, aki vállalta a befogadásukat. 1956 karácsonyán Buffalo New Jersey-ben egyesült a Nádasy-család. Édesanyjával is Buffalóban telepedtek le. Mester Katalin itt végezte iskoláit. Első házasságából egy leánya született. Második férjével, Mester Zoltánnal, az egykori államtitkár Mester Miklós vegyészdoktor fiával Kaliforniában élnek.
