Fertőrákos
Fertőrákos, Magyarország
  • Történet
  • Hely

Ablakon át a csónakba

Elérhető: English | Magyar

Mester Katalin édesapja, Nádasy Gyula lovas katonatiszt a szövetségesek által megszállt területen esett hadifogságba, innen tért vissza családjához a háború után egy jó évvel. Katonai pályafutását nem folytatta, a családi vegyi üzem élére állt. 1948-ban katonatiszti múltja miatt megkereste a kommunista politikai rendőrség, ügynöknek akarták beszervezni. Ekkor döntött, hogy elhagyja az országot, hátat fordít családjának. Összeköttetései révén rohanvást megszervezte a menekülését és „nekiment a határnak”. Ekkor már épült a vasfüggöny, a határokat szigorúan ellenőrizték, „nem lehetett ott már a mezőn átsétálni Ausztriába”. Ráadásul gyorsabban kellett lépnie a rendőrségnél. Csak egy aktatáskát vitt magával benne az irataival. Nem kockáztathatták meg a csoportos menekülést, különösen egy pár esztendős kislánnyal. Így is követték, de maga gyanútlanul érkezett a határra. Fertőrákoson egy házban várta az embercsempész. Amikor belépett a házba, figyelmeztették, hogy a rendőrség már a nyomában. Annyi ideje maradt, hogy kilépjen az ablakon, „hála Istennek egy atlétikus kis ember volt!”, de minden iratát hátrahagyta. Rohant az előkészített csónakhoz. „Az egy ilyen lápos vidék volt, ilyen ingovány meg mindenféle.” Átevezett egymaga a pár kilométernyire levő Ausztriába. A kálváriája ekkor még nem is ért véget. Hamis papírokkal kellett átszöknie egyik megszállási szektorból a másikba, hogy végül Frankfurtba érve húgánál biztonságba érezhesse magát. „Ő Isten segítségével, csak azt tudom mondani, megmenekült. Több csoda volt az életünkben, egy az, hogy én életben maradtam csecsemőként, második, hogy az édesapámnak sikerült” elmenekülnie.

Hodnocení


Hodnotilo 0 lidí
Abyste mohli hodnotit musíte se přihlásit! 

Útvonalak

Még nem tartozik egyetlen útvonalhoz sem.

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások.

Mester Katalin

Mester Katalin

Mester Katalin, leánykori nevén Nádasy Katalin, 1944. január 28-án született Budapesten. Anyai ágon egy tehetős vállalkozó családba született, apai ágon felmenői birtokosok-tisztviselők voltak. Édesapja Nádasy Gyula lovas katonatisztként szolgált, a második világháborúban megjárta a keleti frontot. Édesanyja még a magyar főváros 1945 téli ostroma elől Bajorországba menekült újszülött gyermekével. Édesapja csapataival nyugatra vonult vissza, itt esett hadifogságba. A háború befejeződése után édesanyja visszatért gyermekével a család kőbányai házába. Édesapja kiszabadulva a fogságból szintén visszatért Magyarországra, de már mint katonatiszt nem folytathatta a pályafutását. A Benes Vince Vegyi Cikkek Gyárát irányította. 1948-ban a kommunista állambiztonság, mint volt katonatisztet, megpróbálta ügynöknek beszervezni. Ekkor az ország végleges elhagyása mellett döntött. A Fertő-tavon át sikerült is elmenekülnie. Előbb Frankfurtban telepedett le a testvérénél, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki. A Benes Vince Vegyi Cikkek Gyárának, valamint a családi ingatlanoknak az államosítása után a család elveszítette megélhetésének alapját. Édesanyja is a családi ház eladására kényszerült. Az apai nagyszülőkhöz költöztek, akiknek polgári lakását társbérletté osztották fel a kommunista rendszerben. Édesanyja gépírónőnek tanult, majd műszaki rajzoló lett, de mint katonatiszt és disszidens felesége, újból és újból elveszítette munkáját. Végül a VIFOGY-nál helyezkedett el munkásként. Mester Katalin kisgyermekkorát az apai nagyapa Nádasy Dezső társaságában töltötte, miközben a Dózsa György útra járt általános iskolába, ahova a környék kommunista kádereinek gyermekei is. A nagyapja halála után édesanyja elvált, majd férjhez ment Spett Béla ügyvédhez. A család hamarosan egy budai lakásba költözött, és Mester Katalin is egy budai iskolában folytathatta tanulmányait. A család az 1956-os forradalmat a szovjetek felvonulási útjába eső Déli Pályaudvarhoz közeli lakásukban élte át. A forradalmat követően édesanyja baráti köréből többek emigráltak, édesanyja is úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Kapuvárra utaztak, ahol a családi ismerősök segítségével találtak egy embercsempészt. Kísérőjükkel vonatra szálltak, ahonnan azonban Balf határában a razzia miatt le kellett ugraniuk. A töltéshez lapulva várták meg, hogy a vonat a visszaterelt menekülőkkel továbbhajtson. Az embercsempész viskójában pihenhették ki magukat, majd a tarlón át a határ felé indultak. Kísérőjük még a határ előtt visszafordult, nem vállalta a további kockázatot, magára hagyta a két nőt. Egyedül mentek tovább. Az édesanya fennakadt az addigra már szétvágott szögesdrót akadályon. Katalin kiszabadított őt, és továbbmentek a senki földjén. Tudták, hogy egy kivilágított templomtorony felé kell menniük, de mivel a táj dombos volt, céljukat időről-időre szem elől tévesztették. Váratlanul egy csermely is az útjukat keresztezte, átgázoltak rajta a csomagjaikkal. Hajnalodott már, amikor trágyaszagot éreztek, és megértették, hogy megérkeztek. Sikeresen átjutottak Deutschkreutzba. Bécsből felvették a kapcsolatot Mester Katalin édesapjával, aki vállalta a befogadásukat. 1956 karácsonyán Buffalo New Jersey-ben egyesült a Nádasy-család. Édesanyjával is Buffalóban telepedtek le. Mester Katalin itt végezte iskoláit. Első házasságából egy leánya született. Második férjével, Mester Zoltánnal, az egykori államtitkár Mester Miklós vegyészdoktor fiával Kaliforniában élnek.

Fertőrákos

Elérhető: English | Magyar

Fertőrákos mintegy kétezer lakosú magyar község a Fertő-tó dél-nyugati partján az osztrák-magyar határ mellett, közvetlenül a már osztrák Mörbitsch am See szomszédságában. A település a legutóbbi időkben barlangszínházként hasznosított kőfejtő szikláitól egészen a Fertő-tó nádasáig húzódik. A térség kulturális és gazdasági központja Sopron a községtől 10 kilométerre található, de a település határában több terület is közigazgatásilag hozzá tartozik. Az ókortól lakott volt a térség, itt haladt északra a borostyánút, mely szomszédságában egy Mithrász-szentélyt is emeltek. Az egyetlen olyan magyar falu, melyet városfal övezett. A településen püspöki palota is áll. Egy osztrák építőipari cég az első világháború végéig bérelte a község kőbányáját. Az 1921-es népszavazáson Fertőrákos lakosságának többsége Ausztria mellett voksolt, de a soproni szavazatok döntöttek, a falut Magyarországhoz csatolták. A második világháború után kitelepítették a németeket, s helyükre a Felvidékről áttelepített magyar családok érkeztek a községbe. A Fertő-tó magyar részén egyedül Fertőrákoson található a nádasok között szabad partszakasz. A nádas tó felőli oldalán pedig még a két világháború közötti időben cölöpökön álló házakat emeltek. Ez a vizisporttelep a vasfüggöny fennállása alatt a szigorúan ellenőrzött határsávba tartozott, s noha csak speciális engedéllyel lehetett ide belépni, a Fertő-tavon át való menekülést sokan innen kísérelték meg. Az 1989. augusztus 19-i Páneurópai piknik idején több száz keletnémet állampolgár lépte át itt a határt Ausztriába.

Fertőrákos

Ezen a helyen

Ablakon át a csónakba

Ablakon át a csónakba

Mester Katalin
Adja meg e-mailcímét és jelszavát!
Elfelejtett jelszó
Jelszóváltás