Balf
Balf, 9494 Sopron, Magyarország
  • Történet
  • Hely

Razzia a vonaton

Elérhető: English | Magyar

Vonatra szálltak az embercsempésszel 1956. november 26-án Kapuváron. Nádasy Éva, egy volt katonatiszt felesége az 1956-os magyar forradalom után úgy döntött, hogy tizenéves leányával Mester Katalinnal követik ismerőseik és barátaik példáját, elhagyják Magyarországot, és megpróbálnak kijutni Mester Katalin Egyesült Államokban élő édesapjához. A vonat Balfra ment. „Ott a fele nép, az a határra sietett.” Esteledett. „Villany égett, egy ilyen körte égett, és mi meg ott ültünk.” Szorosan fogták a szatyraikat és csak az embercsempészre figyeltek. Rövid volt az út, mégis végtelennek tűnt a számukra. „Egyszer csak hallottuk, hogy csikorog a kerék, ordibálás.” Az embercsempész egy hirtelen mozdulattal kiütötte a villanyt, Katalinra és édesanyjára kiáltott: ’jöjjenek velem!’ A vonat másik oldalán, ami mellett egy töltés húzódott lelökte őket a csomagjaikkal együtt a kocsiról és maga is utánuk ugrott. „Közben hallottuk, hogy jönnek a katonák föl, akik megállították vonatot! ’Állj!’” A csizmás léptek egyre közeledtek, ott haladtak el a fejük felett. „Ott feküdtünk a földön a töltés mellett, egy kis fás térségben a hóban, és szorítottuk a cuccainkat. Néztük ezt az embert, és tőlünk ennyire, úgy tűnt, mentek el, lámpával keresték, és hajtották vissza az embereket a vonat felé!” Fáztak a fagyos földön. Aztán egy idő után elcsendesedtek a kiáltások, hallották, hogy lomhán ismét elindul a szerelvény. Vártak, felemelték a fejüket, látták a vonat sötét körvonalát távolodni. Megúszták a razziát! Néma sötét vette körül őket. A kísérőjük felállt és azt mondta: ’Most jöjjenek velem!’ A házába vezette pihenni a két nőt. „Egy teljesen lerobbant nyomortanyára vitt minket.”

Hodnocení


Hodnotilo 0 lidí
Abyste mohli hodnotit musíte se přihlásit! 

Útvonalak

Még nem tartozik egyetlen útvonalhoz sem.

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások.

Mester Katalin

Mester Katalin

Mester Katalin, leánykori nevén Nádasy Katalin, 1944. január 28-án született Budapesten. Anyai ágon egy tehetős vállalkozó családba született, apai ágon felmenői birtokosok-tisztviselők voltak. Édesapja Nádasy Gyula lovas katonatisztként szolgált, a második világháborúban megjárta a keleti frontot. Édesanyja még a magyar főváros 1945 téli ostroma elől Bajorországba menekült újszülött gyermekével. Édesapja csapataival nyugatra vonult vissza, itt esett hadifogságba. A háború befejeződése után édesanyja visszatért gyermekével a család kőbányai házába. Édesapja kiszabadulva a fogságból szintén visszatért Magyarországra, de már mint katonatiszt nem folytathatta a pályafutását. A Benes Vince Vegyi Cikkek Gyárát irányította. 1948-ban a kommunista állambiztonság, mint volt katonatisztet, megpróbálta ügynöknek beszervezni. Ekkor az ország végleges elhagyása mellett döntött. A Fertő-tavon át sikerült is elmenekülnie. Előbb Frankfurtban telepedett le a testvérénél, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki. A Benes Vince Vegyi Cikkek Gyárának, valamint a családi ingatlanoknak az államosítása után a család elveszítette megélhetésének alapját. Édesanyja is a családi ház eladására kényszerült. Az apai nagyszülőkhöz költöztek, akiknek polgári lakását társbérletté osztották fel a kommunista rendszerben. Édesanyja gépírónőnek tanult, majd műszaki rajzoló lett, de mint katonatiszt és disszidens felesége, újból és újból elveszítette munkáját. Végül a VIFOGY-nál helyezkedett el munkásként. Mester Katalin kisgyermekkorát az apai nagyapa Nádasy Dezső társaságában töltötte, miközben a Dózsa György útra járt általános iskolába, ahova a környék kommunista kádereinek gyermekei is. A nagyapja halála után édesanyja elvált, majd férjhez ment Spett Béla ügyvédhez. A család hamarosan egy budai lakásba költözött, és Mester Katalin is egy budai iskolában folytathatta tanulmányait. A család az 1956-os forradalmat a szovjetek felvonulási útjába eső Déli Pályaudvarhoz közeli lakásukban élte át. A forradalmat követően édesanyja baráti köréből többek emigráltak, édesanyja is úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Kapuvárra utaztak, ahol a családi ismerősök segítségével találtak egy embercsempészt. Kísérőjükkel vonatra szálltak, ahonnan azonban Balf határában a razzia miatt le kellett ugraniuk. A töltéshez lapulva várták meg, hogy a vonat a visszaterelt menekülőkkel továbbhajtson. Az embercsempész viskójában pihenhették ki magukat, majd a tarlón át a határ felé indultak. Kísérőjük még a határ előtt visszafordult, nem vállalta a további kockázatot, magára hagyta a két nőt. Egyedül mentek tovább. Az édesanya fennakadt az addigra már szétvágott szögesdrót akadályon. Katalin kiszabadított őt, és továbbmentek a senki földjén. Tudták, hogy egy kivilágított templomtorony felé kell menniük, de mivel a táj dombos volt, céljukat időről-időre szem elől tévesztették. Váratlanul egy csermely is az útjukat keresztezte, átgázoltak rajta a csomagjaikkal. Hajnalodott már, amikor trágyaszagot éreztek, és megértették, hogy megérkeztek. Sikeresen átjutottak Deutschkreutzba. Bécsből felvették a kapcsolatot Mester Katalin édesapjával, aki vállalta a befogadásukat. 1956 karácsonyán Buffalo New Jersey-ben egyesült a Nádasy-család. Édesanyjával is Buffalóban telepedtek le. Mester Katalin itt végezte iskoláit. Első házasságából egy leánya született. Második férjével, Mester Zoltánnal, az egykori államtitkár Mester Miklós vegyészdoktor fiával Kaliforniában élnek.

Balf

Elérhető: English | Magyar

Balf a Fertő-tó Magyarországhoz tartozó dél-nyugati szegletében fekszik, néhány kilométerre a térség gazdasági és kulturális központjától Soprontól. Lakosainak száma alig ezer fő. A fürdőhelyként ismertté vált település a 19. század második felében a vasút kiépülésével indult fejlődésnek, majd a trianoni békeszerződés követően, amikor Magyarország elvesztette divatos nyaralóhelyeit, a balfi ’gyógypark’ felvirágzott. Sűrű busz- és vonatjáratok kötik Nyugat-Magyarország városaihoz, a község határában húzódik a Győr-Sopron-Eberfurth vasútvonal. Mint a burgenlandi térség több más helyiségében a második világháború idején, Balfon is munkaszolgálatos tábort rendeztek be, ahol mintegy kétezren lelték halálukat, közöttük Szerb Antal író is. A második világháború után, 1946 májusában Balf német lakosságát kitelepítették. A település életében hosszú évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a gyógyturizmus, valamint a Fertő-vidék más településeihez hasonlóan a szőlőművelés és borászat. A fürdőt a kommunizmus éveiben államosították, a turizmus hatvanas évekbeli lassú újjáéledése nyomán korszerűsítették, az elszennyeződött forrásokat eltömték és új kutakat fúrtak. 1975-ben felépítették a fürdőkórházat. A vasfüggöny fennállásánk idején Balfot viszonylag könnyen és a turizmus miatt feltúnés nélkül meg lehetett közelíteni az ország más részeiből, ezért a tavon, vagy a zöldhatáron át szökni próbálók sokszor választották menekülési útvonaluk kiindulási pontjául.

Balf

Ezen a helyen

Razzia a vonaton

Razzia a vonaton

Mester Katalin
Adja meg e-mailcímét és jelszavát!
Elfelejtett jelszó
Jelszóváltás