Razzia a vonaton
Vonatra szálltak az embercsempésszel 1956. november 26-án Kapuváron. Nádasy Éva, egy volt katonatiszt felesége az 1956-os magyar forradalom után úgy döntött, hogy tizenéves leányával Mester Katalinnal követik ismerőseik és barátaik példáját, elhagyják Magyarországot, és megpróbálnak kijutni Mester Katalin Egyesült Államokban élő édesapjához. A vonat Balfra ment. „Ott a fele nép, az a határra sietett.” Esteledett. „Villany égett, egy ilyen körte égett, és mi meg ott ültünk.” Szorosan fogták a szatyraikat és csak az embercsempészre figyeltek. Rövid volt az út, mégis végtelennek tűnt a számukra. „Egyszer csak hallottuk, hogy csikorog a kerék, ordibálás.” Az embercsempész egy hirtelen mozdulattal kiütötte a villanyt, Katalinra és édesanyjára kiáltott: ’jöjjenek velem!’ A vonat másik oldalán, ami mellett egy töltés húzódott lelökte őket a csomagjaikkal együtt a kocsiról és maga is utánuk ugrott. „Közben hallottuk, hogy jönnek a katonák föl, akik megállították vonatot! ’Állj!’” A csizmás léptek egyre közeledtek, ott haladtak el a fejük felett. „Ott feküdtünk a földön a töltés mellett, egy kis fás térségben a hóban, és szorítottuk a cuccainkat. Néztük ezt az embert, és tőlünk ennyire, úgy tűnt, mentek el, lámpával keresték, és hajtották vissza az embereket a vonat felé!” Fáztak a fagyos földön. Aztán egy idő után elcsendesedtek a kiáltások, hallották, hogy lomhán ismét elindul a szerelvény. Vártak, felemelték a fejüket, látták a vonat sötét körvonalát távolodni. Megúszták a razziát! Néma sötét vette körül őket. A kísérőjük felállt és azt mondta: ’Most jöjjenek velem!’ A házába vezette pihenni a két nőt. „Egy teljesen lerobbant nyomortanyára vitt minket.”
Hodnocení
Hodnotilo 0 lidí
Routes
Not a part of any route.
Comments
No comments yet.
