Kapuvár
Kapuvár, Magyarország · Kapuvár, Magyarország
  • Történet
  • Hely

Katalin-napi indulás

Elérhető: English | Magyar

Mester Katalin és édesanyja Nádasy Éva egy zsúfolásig telt vonaton utaztak le Budapestről Kapuvárra 1956. november 24-én. A forradalom után úgy döntöttek, hogy ismerőseik és barátaik után maguk is belevágnak, megpróbálnak átszökni a határon. Katalin Egyesült Államokban élő édesapjához szerettek volna kijutni. Az édesapa, Nádasy Gyula a Horthy-hadsereg egykori lovas tisztje már 1948-ban elszökött Magyarországról a kommunista politikai rendőrség vezgálásai elől. Az édesanya és tizenéves leánya a családi ismerősök segítségére számítva szemelték ki maguknak Kapuvárt szökésük kiindulópontjának. „Estefelé volt, amikor megérkeztünk, és az anyám minthogyha be lenne programozva, ment, kereste a Pintéréket. Egy paraszt néni bő szoknyában, és egy nagypipás bácsi, idős emberek nyitottak ajtót, és néznek ránk, hogy ki? Éva, Ön?” Befogadták a menekülőket, saját ágyukat ajánlották fel, mindennel ellátták őket. Még aznap este kerítettek egy embercsempészt, aki megígérte, hogy Balf közelében átvezeti őket a határon. Másnap reggel templomba mentek mindannyian. „Ott volt a templomban az egész falu. Az édesanyám, mikor hazajöttük a templomból, akkor jött rá, hogy ’jé, ma Katalin-nap van!’ Volt a nyakában egy kis kereszt, egy ezüstkereszt, ilyen kis gyémántokkal kirakva, és azt levette a nyakából, és odaadta nekem!” Ünnepeltek, aztán befutott a vezetőjük is, „nem volt idős, olyan negyvenéves lehetett, nem sokat beszélt. Az anyám megbeszélte vele a részleteket.” Az este folyamán az édesanya a legrosszabbra is felkészülve még kitanította a gyermekét. „Úgy feküdtünk le, hogy holnap, amikor átmegyünk a határon, akkor én tudjam az én édesapám nevét, címét, és hogy én az ő gyereke vagyok, és Amerikába akarok menni, hozzá. Ha elválasztanak, vagy ő meghal, vagy megsérül, hogy akkor én tudjam, hova kell mennem.” Hétfőn jött értük az ember, cvekkereikkel elszántan baktattak mögötte, majd az állomáson ismét vonatra szálltak Balf felé.

Hodnocení


Hodnotilo 0 lidí
Abyste mohli hodnotit musíte se přihlásit! 

Útvonalak

Még nem tartozik egyetlen útvonalhoz sem.

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások.

Mester Katalin

Mester Katalin

Mester Katalin, leánykori nevén Nádasy Katalin, 1944. január 28-án született Budapesten. Anyai ágon egy tehetős vállalkozó családba született, apai ágon felmenői birtokosok-tisztviselők voltak. Édesapja Nádasy Gyula lovas katonatisztként szolgált, a második világháborúban megjárta a keleti frontot. Édesanyja még a magyar főváros 1945 téli ostroma elől Bajorországba menekült újszülött gyermekével. Édesapja csapataival nyugatra vonult vissza, itt esett hadifogságba. A háború befejeződése után édesanyja visszatért gyermekével a család kőbányai házába. Édesapja kiszabadulva a fogságból szintén visszatért Magyarországra, de már mint katonatiszt nem folytathatta a pályafutását. A Benes Vince Vegyi Cikkek Gyárát irányította. 1948-ban a kommunista állambiztonság, mint volt katonatisztet, megpróbálta ügynöknek beszervezni. Ekkor az ország végleges elhagyása mellett döntött. A Fertő-tavon át sikerült is elmenekülnie. Előbb Frankfurtban telepedett le a testvérénél, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki. A Benes Vince Vegyi Cikkek Gyárának, valamint a családi ingatlanoknak az államosítása után a család elveszítette megélhetésének alapját. Édesanyja is a családi ház eladására kényszerült. Az apai nagyszülőkhöz költöztek, akiknek polgári lakását társbérletté osztották fel a kommunista rendszerben. Édesanyja gépírónőnek tanult, majd műszaki rajzoló lett, de mint katonatiszt és disszidens felesége, újból és újból elveszítette munkáját. Végül a VIFOGY-nál helyezkedett el munkásként. Mester Katalin kisgyermekkorát az apai nagyapa Nádasy Dezső társaságában töltötte, miközben a Dózsa György útra járt általános iskolába, ahova a környék kommunista kádereinek gyermekei is. A nagyapja halála után édesanyja elvált, majd férjhez ment Spett Béla ügyvédhez. A család hamarosan egy budai lakásba költözött, és Mester Katalin is egy budai iskolában folytathatta tanulmányait. A család az 1956-os forradalmat a szovjetek felvonulási útjába eső Déli Pályaudvarhoz közeli lakásukban élte át. A forradalmat követően édesanyja baráti köréből többek emigráltak, édesanyja is úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Kapuvárra utaztak, ahol a családi ismerősök segítségével találtak egy embercsempészt. Kísérőjükkel vonatra szálltak, ahonnan azonban Balf határában a razzia miatt le kellett ugraniuk. A töltéshez lapulva várták meg, hogy a vonat a visszaterelt menekülőkkel továbbhajtson. Az embercsempész viskójában pihenhették ki magukat, majd a tarlón át a határ felé indultak. Kísérőjük még a határ előtt visszafordult, nem vállalta a további kockázatot, magára hagyta a két nőt. Egyedül mentek tovább. Az édesanya fennakadt az addigra már szétvágott szögesdrót akadályon. Katalin kiszabadított őt, és továbbmentek a senki földjén. Tudták, hogy egy kivilágított templomtorony felé kell menniük, de mivel a táj dombos volt, céljukat időről-időre szem elől tévesztették. Váratlanul egy csermely is az útjukat keresztezte, átgázoltak rajta a csomagjaikkal. Hajnalodott már, amikor trágyaszagot éreztek, és megértették, hogy megérkeztek. Sikeresen átjutottak Deutschkreutzba. Bécsből felvették a kapcsolatot Mester Katalin édesapjával, aki vállalta a befogadásukat. 1956 karácsonyán Buffalo New Jersey-ben egyesült a Nádasy-család. Édesanyjával is Buffalóban telepedtek le. Mester Katalin itt végezte iskoláit. Első házasságából egy leánya született. Második férjével, Mester Zoltánnal, az egykori államtitkár Mester Miklós vegyészdoktor fiával Kaliforniában élnek.

Kapuvár

Elérhető: English | Magyar

Kapuvár Győr-Moson-Sopron Megye egyik kisvárosa, a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik. Északi, természetes határa a Hansági-főcsatorna, ami egyúttal a magyar–osztrák határ is. Keleten és délen kisebb települések külterületeivel határos, míg a nyugati határa a Répce folyó. Területe az ősidők óta lakott. Neve a középkorban mesterségesen megépített ország védő határ átjáró kapujára utal. A 18. századig Kapunak is nevezték a települést. Jelenleg körülbelül 11.000 lakosa van. A mai városkép az 1945 utáni fejlődés eredménye. 1949-ben megalakult az első termelőszövetkezet, de mezőgazdaság fejlődése csak 1970 után kezdődött meg. Az ’50-es és a ’60-as években a megye jelentős könnyű- és gépipari központjává vált. Az 1990-es évek után ipari park, városi strand és termálfürdő és a Hanság Üdülőpark épült, és itt található a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutató háza is. 1956 végén sok menekülő Kapuvárról, a környékén lévő településekről, tanyákról indult el gyalog a határnak.

Kapuvár

Ezen a helyen

A Jóisten megint kidugta a kisujját

A Jóisten megint kidugta a kisujját

Dr. Gyarmati László, m…
Katalin-napi indulás

Katalin-napi indulás

Mester Katalin
Adja meg e-mailcímét és jelszavát!
Elfelejtett jelszó
Jelszóváltás