Átugrott a szomszédhoz
Schlaffer Ferenc egy magyarul is alig beszélő német nemzetiségű földműves családban született. Szakmát tanult, tetőfedőként jól keresett, mégis alig várta, hogy betöltse 18. életévét és nagykorú legyen, hogy megvalósítsa azt, amit a családja többször tervezett, hogy elhagyja Magyarországot. „Végeredményben nekem az a belső bánatom volt, hogy mindent elvettek.” Mire megszületett ugyanis a német nemzetiségűek, mint háborús bűnösök elleni intézkedések során a családja elveszítette a tisztes megélhetést biztosító parasztgazdasághoz tartozó földjüket és házukat. A születésnapja utáni egyik napon munka után hazament, odaadta édesanyjánk a fizetését és biciklire szállt. „Mondtam, hogy elmegyek, csak nem azt mondtam, hogy külföldre megyek.” Kihajtott a település szélére, ami alig fél kilométerre volt a házuktól. Út közben még találkozott a nővérével és annak kislányával. Pornóapáti szélétől a szomszédos osztrák falu, Deutsch Schützen, „nagyon közel volt, át lehetett látni.” A faluban folyamatosan járőröztek, „de aki ott született, annak nem volt probléma, hogy hol vagy mikor tudná elhagyni az országot. Tudtam, hogy hol vannak a járőrök, fönn voltak a magaslesen is meg mindenhol.” A magyar vámhivatal és az osztrák vámkatonaság épülete között megállt. Odalépett a kerítéshez, fellépett a drótra és átmászott a másik oldalra. Néhány másodperc alatt játszódott le az egész. Ha látták is a határőrök, nem lőhettek rá. „Egy fiatal gyerek fölmászik a kerítésre, átugrik a szomszédhoz, annyi.” És már meg is érkezett Deutsch Schützenbe.
Hodnocení
Abyste mohli hodnotit musíte se přihlásit!
Útvonalak
Még nem tartozik egyetlen útvonalhoz sem.
Hozzászólások
Schlaffer Ferenc
Schlaffer Ferenc 1950-ben született az osztrák-magyar határtól pár méternyire levő Pornóapátin. A falu többségében németek lakta volt, a család is német származású, még otthon is a német nyelvet használták sokáig. A családi parasztgazdaság nyújtott megélhetést számukra. Anyja, Éder Anna a háztartást vezette, az otthoni gazdaságban, majd a téeszben dolgozott. Apja, Schlaffer János egy ideig magángazdálkodóként dolgozott, majd az erdőgazdaságnál kapott munkát. A család a háborús bűnösnek tartott német kisebbséget ért sérelmek és a szegénység miatt többször is fontolgatta, hogy elhagyja az országot. Schlaffer Ferenc Pornóapátiban és a közeli Felsőcsatáron végezte az általános iskolát, annak elvégzése után pedig a közeli Szombathely szakmunkásképzőjében, tetőfedőnek tanult tovább. A szakiskolát 1968-ban végezte el, utána a szombathelyi Vasépnél kezdett el dolgozni. Néhány hónapnyi munka után – pár nap telt el a tizennyolcadik születésnapja óta – hazament a munkából, odaadta az édesanyjának a fizetését, majd elment a pár száz méterre lévő határhoz, és azon átmászva elhagyta az országot. Átugrott Deutsch Schützenbe (Németlövő). Eisenbergben (Csejke) jelentkezett az ott lévő osztrák határőrházban, a következő nap pedig Traiskirchenbe (Doborján), a menekülttáborba került. Először az Egyesült Államokba szeretett volna menni, azonban meggondolta magát és maradt. E miatt négy évre kitiltották az országból, de végül is nem kellett elhagynia Ausztriát. Traiskircehnben lakott, onnan járt be Bécsbe dolgozni, majd egy idő után Bécsbe is költözött. 1980-ban szerzett osztrák állampolgárságot, ekkor látogatott haza Magyarországra először a disszidálása óta. Feleségül vett egy osztrák nőt, de elváltak, majd élettársi viszonyban élt egy másik osztrák nővel, akitől gyereke is született. Lánya, Natalia 2005-ben meghalt. 1989-ben újra megházasodott, felesége szombathelyi származású, Gunyhó Erzsébetnek hívják, Ausztriában dolgozik ápólóként. Kétlaki életet élnek, Bécsben egy bérleményük, Szombathelyen egy családi házuk van. Jelenleg nyugdíjas.
