Személyivel kapáltunk
Schlaffer Ferenc a határsávba eső Pornóapátiban született, a faluban élt addig, amíg nagykorú nem lett 1968-ban, és több más falubelije példáját követve át nem „ugrott” a falu mellett húzódó határ másik oldalára, Deutsch Schützenbe. Mint helybeli lakos, jól ismerte a határvédelem felépítését és gyenge pontjait. Pornóapátiban „drótkerítések között lakott az egész falu lakossága”. Drótkerítés választotta el a falut Ausztriától, de a komolyabb határvédelem, az elektromos zár a település keleti oldalán húzódott, s „nyugat felé érkező különálló magyarok ellen védte” Pornót. Már a közeli város vasútállomásán, Szombathelyen is, sűrűn igazoltatták az utazókat. Azt ellenőrizték, kinek hányas számú a személyigazolványa. „Pornóapáti, az az egyesben volt benn, akkor Szombathely vagy Nárai az a kettest kapta, akkor minél távolabb volt a határtól, annál másabb számot kapott a személyi igazolványa.” A határsávba való beutazást a Belügyminisztériumnál kellett kérvényezni, s a kérvényezők személyét, indokait, majd a határsávban való tartózkodásukat az államvédelem szigorúan ellenőrizte. „A pornói lakosságnak is kötelessége volt a személyi igazolványt, az 500 méteres engedélyét mindenhova magával vinni a faluba vagy, ha kimentél a mezőre kapálni vagy valami, annak mindig a zsebedben kellett lenni vagy a táskádban, hogy fel tudd mutatni és tudd magadat igazolni, hogy te helybeli lakos vagy.” Az ellenőrzés oka az volt, hogy a tényleges határon, szemben a vasfüggöny vonalának más szakaszaival, nem tudtak komoly védelmi vonalat kialakítani, aknákat telepíteni például, mivel a lakott települések olyan közel feküdtek egymáshoz, hogy nagy volt a véletlen balesetek kockázata.
Hodnocení
Hodnotilo 0 lidí
Routes
Not a part of any route.
Comments
No comments yet.
