Az első szökés: a Duna átúszása
Deres Lászlót évek óta foglalkoztatta, hogy elmenjen Magyarországról, hogy szabad világban élhessen. Mivel származása miatt útlevelet nem kapott, disszidálni kényszerült. 1974 augusztusában aprólékosan megtervezte a szökést, majd Mohácsnál egyik barátjával átúszott a Dunán. Felesége a Duna túlsó oldalán Batinán várta. „Lementünk a Duna-partra. Amikor besötétedett, egy kihalt részen gyorsan levetkőztünk, a zsákba bele a ruhát, és akkor be a vízbe! És akkor ott csurogtunk a Dunán, még viccelődtünk is. Egy helyen megvilágították a folyót keresztben, de pillanatok alatt átúsztunk azon a részen, és akkor már sötétben voltunk. Most már nem lehet baj, csak idő kérdése, hogy kiérjünk. Körülbelül öt órát voltunk a vízben. Szerencsére akkor épp nem volt semmi forgalom. Kimásztunk a túlsó partra. De volt egy kis malőröm, mert annyira kiszívott a víz, hogy megszédültem, és leejtettem a tárcámat, és benne volt irat, meg némi pénz. Alig találtam meg! […] Végül meglett minden, és akkor mentünk a Duna mellett, elmentünk körülbelül egy fél órát, és kiértünk egy műútra. Volt ott valami épület, és néztem a fölírást: ulice. „Helyben vagyunk! Ez már nem Magyarország!” És akkor elmentünk jobbra, tényleg ott volt egy nagy fény, ott várt a Trabantban a feleségem!” A jugoszláv-olasz határig jutottak el, de onnan kimerültség miatt visszafordultak, és ő a Letenyénél átúszta a Murát, de most Jugoszláviából Magyarországra.
Hodnocení
Hodnotilo 0 lidí
Routes
Not a part of any route.
Comments
No comments yet.