Már szedték le az embereket
„Menjünk! Hát legföljebb visszajövünk! Nagyobb baj nem lesz, legfeljebb visszajövünk!” – mondogatta Gyenes Zsuzsanna a forradalom leverése után, és többször nekivágott, hogy elhagyja az országot. Édesapját és sógorát akkorra már letartóztatták, származása miatt a kommunista párt uralta országban sem neki, sem férjének nem voltak lehetőségei. Ismerősei, családtagjai közül mások is elmentek. Először az unokatestvérével indult útnak Győr irányába, pontosan arra, amerre a második világháború végén is menekült nagyanyjával a szovjet csapatok előrenyomulása elől. „Az unokatestvérem férjének egy barátja Győrben kijött elénk, és azt mondta, hogy ’már szedik le a vonatról az ÁVO-sok az embereket!’ Énnekem inamba szállt a bátorságom, és még valakivel, nem is tudom, valami közös rokonnal leszálltunk, és visszajöttünk Pestre.” Pár héttel később újrapróbálkozott, ezúttal férjével és egy újságíró barátjukkal. Vonattal ismét csak Győrig utaztak. Az ellenőrzést elkerülendő „megint leszálltunk Győrben, de nem azért szálltunk le Győrben, hogy visszajöjjünk, hanem azért, hogy gyalog kimenjünk a határig. Elindultunk torony iránt a határ felé. Elég messze volt. Belekeveredtünk a Hanságba, a Hanság-mocsárba, úgyhogy elég sok ilyen latyakon keresztül gyalogoltunk.” Nem vittek magukkal semmit. Arra számítottak, hogy Ausztriában férjének egykori főnöke majd megélhetést biztosít számukra a bőrgyárban, ahol dolgozott. December vége volt, korán sötétedett. Estére egy állami gazdaságba értek, ahol az istállókban már sok menekült várta, hogy továbbmehessen.
Hodnocení
Abyste mohli hodnotit musíte se přihlásit!
Útvonalak
Még nem tartozik egyetlen útvonalhoz sem.
Hozzászólások
Gyenes Zsuzsanna, utazás a határra
Gyenes Zsuzsanna (Csiky Csikász Lászlóné) 1929-ben született középosztálybeli hivatalnok-birtokos családban. Édesapja a második világháború után Pest vármegye alispánja volt. Mivel nem vállalta a kommunistákkal való együttműködést, az ÁVO elhurcolta, a családi ingatlanok nagy részét kisajátították. Szülei egy Pécs melletti szőlőjükbe költöztek, az Állami Biztosítónál kaptak hivatalnoki munkát. Gyenes Zsuzsanna előbb a budapesti Sacré Coeurben tanult, majd tanulmányait egy svájci rend által Zsámbékon fenntartott tanítóképzőbe folytatta. Itt érettségizett, majd itt szerzett tanítói képesítést is 1948-ban. Baksán, később Kisdéren falusi iskolákban tanított, mielőtt felkerült volna Budapestre a Mester utcai Általános Iskolába. Alsós tanárként foglalkoztatták, de közben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Férjével, a bőripari mérnök Cs. Csikász Lászlóval nem sokkal a forradalom előtt házasodtak össze. Távol éltek egymástól, mert a férjét az akkori rendszer vidékre kényszerítette. Édesapját az 1956-os forradalom idején beválasztották a pécsi forradalmi bizottságba. Sógora, Maléter Pál, a Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere volt. A forradalmat követően apját és sógorát is letartóztatták, börtönbüntetésre, ill. sógorát „a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés” vezetéséért halálra ítélték. Gyenes Zsuzsanna a forradalom napjaiban testvérével és barátaival járta a fővárost, ott volt többek között a Rádió ostrománál is. A forradalom leverése után teljesen kilátástalannak látva a helyzetet és elkeseredetten családtagjainak letartóztatása miatt Gyenes Zsuzsanna többször is útnak indult, hogy Nyugatra távozzon. Anyósa Jugoszlávia felé szerzett egy embercsempészt, de férjével ezt a lehetőséget elvetették. Novemberben unokatestvérével, akinek férje már kijutott, Győrig utaztak, ott azonban a szovjet razzia elől visszamenekült a fővárosba. Decemberben a második kísérlet során férjével és egy családi barátjukkal ismét Győrt választották. Onnan gyalog folytatták útjukat a határ felé a Hanságon át. Egy helybeli útmutatása alapján Sopron-Ágfalva környékén próbáltak az éj leple alatt átszökni Ausztriába. Eltévesztették az irányt, magyar határőrökbe botlottak, akik elfogták, kihallgatták, majd visszaszállították őket a fővárosba mint hazatért menekülteket, akik „önként megundorodtak a ronda kapitalizmustól”. Gyenes Zsuzsannát ezt követően fél évig csak helyettesítő tanárként foglalkoztatták. Később a Lenhossék Mihály Általános iskolába helyezték, ahol sok állami gondozottal és cigány gyerekkel foglalkozott. Két fia született. 1989-ben nyugdíjba vonult. Néhány évig vállalkozóként iskolai büféket üzemeltetett.
