Felsőcsatár
Felsőcsatár, Magyarország · 9794 Felsőcsatár, Petőfi utca 46, Magyarország
  • Történet
  • Hely

A megáradt Pinka patak

Elérhető: English | Magyar

"Nagyon kevesen tudják, hogy miért döntött a Szovjetunió 1965-ben Brezsnyev vezetésével, hogy föl fogják szedni a taposóaknákat ’66-ban. Az i-re a pontot a Pinka patak tette fel. Miért? 1957-ben, amikor leengedték a vasfüggönyt másodszor, akkor a meder oldalát az államhatártól az ország belseje felé 50-70 méter hosszan kirakták taposóaknákkal, nehogy valaki kiszökjön. Minden idők legnagyobb országos jeges árvize ’65. március végén volt. Valamennyi folyó kiöntött Magyarországon, többek között a Pinka patak is, és a mederből kimosta ezeket az aknákat. Pornóapátinál kifolyik a határon a Pinka patak Ausztriába, 8 kilométer után visszajön Szentpéterfára. És az osztrák tűzszerészek ’65 nyarán, amikor az árvíz levonult, sok száz taposóaknát megtaláltak. De sajnos nem mindegyiket, és két osztrák kislány halálát okozták ezek az aknák. Az osztrák kormány az ENSZ-hez fordult, hogy próbálják a Szovjetuniót meggyőzni a taposóaknák felszedésére. És ’65-ben döntött úgy a Szovjetunió, hogy föl fogják szedni ezeket a taposóaknákat, de valamit helyette le fognak rakni, az osztrák–magyar határ nem lehet vasfüggöny nélkül. Akkor jött a harmadik időszak, az elektromos jelzőrendszer, az SZ-100-as."

Hodnocení


Hodnotilo 0 lidí
Abyste mohli hodnotit musíte se přihlásit! 

Útvonalak

Még nem tartozik egyetlen útvonalhoz sem.

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások.

Goják Sándor, a Vasfüggönyről

Goják Sándor, a Vasfüggönyről

Goják Sándor 1947. február 25-én született Borjád községben (Baranya megye). Édesapja bányász, édesanyja háztartásbeli volt. Négyen voltak testvérek. Az általános iskola elvégzése után Budapestre került, az újpesti Dózsa kölyök, illetve az ifi csapatával futballozott. Géplakatosnak tanult, 1964-ben végzett a szakmunkásképző iskolában. 1965. február 22-én besorozták a határőrséghez. Nyírbátorba került kiképzésre, majd elvégezte a katonai tisztiiskolát. Szakaszparancsnok-helyettesként szolgált Pornóapátin. 1968. február 15-én szerelt le. 1971-ben megnősült, két lánya született. 1971-től Szombathelyen, a MÁV Járműjavítóban csoportvezető volt. Gépészeti felsőfokú iskolát végzett. 1981-ben a felsőcsatári Vashegyen nyaralót épített, 1990-től itt borozót üzemeltetett. Ekkor kezdte el gyűjteni a Vasfüggöny 41 évének tárgyi emlékeit, történeteit, majd építeni a múzeumot. 2001-ben hivatalosan is megnyitották a Felsőcsatári Vasfüggöny Múzeumot.

Felsőcsatár

Elérhető: English | Magyar

Felsőcsatár legkorábbi írásos említése 1244-ből maradt fenn Chatar alakban, amely pajzsgyártót jelent. A feudális időszakban jobbágyfalu volt. A 16. században szerezték meg a Batthyányak, akik az 1532-ben, Kőszeg ostroma idején elpusztított lakosság helyett horvát telepeseket hívtak ide. A középkor óta folyik itt szőlőművelés. A falu Szombathelytől 20 km-re nyugatra a Pinka patak bal partján fekszik. A patak jobb partja már Ausztriához tartozik. 1921-ben a trianoni békeszerződést végrehajtó határmegállapító bizottság először Ausztriának ítélte, de a helybeli lakosok tiltakozása következtében 1923. március elején visszakerült Magyarországhoz. Felsőcsatár és környéke határmenti elhelyezkedése miatt 1948-tól egészen a Vasfüggöny lebontásáig kiemelten őrzött térség volt, megközelíteni csak külön engedéllyel lehetett. A Pinka patakon levő malom a 16. században épült, 1927 -től villamos áramot termelt. A község határában 1952-ben zsírkő- (talkum) bányát nyitottak, amely egyetlen ilyen volt az országban, és 1996 végéig működött. Itt található a Vasfüggöny Múzeum is, amelyet Goják Sándor alapított.

Felsőcsatár

Ezen a helyen

Adja meg e-mailcímét és jelszavát!
Elfelejtett jelszó
Jelszóváltás