Kapuvár
Kapuvár, Magyarország · Kapuvár, Magyarország
  • Történet
  • Hely

A Jóisten megint kidugta a kisujját

Elérhető: English | Magyar

„És akkor a Jóisten megint kidugta a kisujját. Megyünk, megyünk, és egyszer csak jön egy parasztkocsi a határ felől. A lovas kocsin két férfi volt, és azt mondják, hogy ők mennek vissza még egy fát kivágni, mert már egy fát odavittek, és átfektették a csatornán, de azon lovagolva kell átmenni, és akkor térdig vízben van az ember lába. És erre föl a csoportunk elindult tovább, és én a fickókkal meg visszamentem egy pár száz métert az erdő széléig, és kivágtunk még egy fát. És az volt a szerencse, hogy ott voltam velük, mert közben elkezdtek rakétázni a környéken. Világító rakétákat lőttek fel, és géppisztolysorozatokat is hallottunk. Mindenki megijedt, és erre a két férfi azt mondta, hogy hát ők elmennek. De akkor már ki volt vágva a fa, le is gallyaztuk, úgyhogy már egy rönk volt. És mondtam, hogy „ne menjenek már el, ott vannak a gyerekek, vigyük még ezt a fát oda! Ne vágjunk többet, de ezt vigyük.” Az volt a szerencse, hogy rá tudtam őket beszélni, és elvittük a második fát. A nagy többség akkorra már átment, átlovagolt a rönkön, mert ők is begyulladtak/megijedtek, amikor rakétáztak. Odaértünk, átdobtuk a másik fát, és én elbúcsúztam ettől a két férfitől. Senki nem fogadott semmi pénzt el. Ezen a parton még ott volt egy asszony négy kisgyerekkel! A mi csoportunk átment. A sógor átment, kiürítette a hátizsákot, visszajött, betette a kétéves Esztert, és a hátizsákban átvitte, de mindegyik térdig csuromvizes volt! De az az asszony egyedül nem tudott a négy gyerekkel átmenni. És akkor már ott volt a másik rönk, a kettő egymás mellett, az Árpit visszahívtam, és akkor az Árpival átvittük a négy gyereket és az asszonyt. Úgyhogy ők is átkerültek a másik oldalra."

Hodnocení


Hodnotilo 0 lidí
Abyste mohli hodnotit musíte se přihlásit! 

Útvonalak

Még nem tartozik egyetlen útvonalhoz sem.

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások.

Dr. Gyarmati László, menekülés 1956-ban

Dr. Gyarmati László, menekülés 1956-ban

Dr. Gyarmati László 1934-ben középosztálybeli családba született Magyarországon. Édesapja erdőmérnök, nagyapja jogász volt. A család – a szülők és az öt gyerek – különböző vidéki városokban élt, ahol az apa munkát kapott. A család 1940-ben költözött a fővárosba. Itt vészelték át a II. világháborút és Budapest ostromát. Gyarmati cserkész volt, 1948-ig, amikor megszüntették a szervezetet. Versenyszerűen öttusázott. A kitelepítés szerencsére nem érintette a családot. 1953-ban jó eredménnyel érettségizett, de származása miatt nem vették fel az orvosi egyetemre. Segédmunkás, majd laboráns volt. Miután másodszor is elutasították felvételi kérelmét, 1954 tavaszán besorozták katonának, és november 10-én bevonult. A forradalom alatt a budakeszi laktanyában távírászként szolgált. Amikor november 15-e körül a szovjet hadsereg megtámadta a laktanyát, a katonák, így Gyarmati is hazament. Tudta, ha Magyarországon marad, letartóztatják, ezért elhatározta, hogy ő is disszidál a rokonaival. November 18-án indultak el vonattal. Kapuvár után leszálltak a vonatról, és gyalog elindultak északnak a határ felé. Több kisgyermek is volt velük, ezért betértek egy tanyára pihenni. Amikor sötétedni kezdett, óvatosan továbbindultak, nem találkoztak határőrökkel. Elérték a Hansági csatornát, az átdöntött fatörzsekbe kapaszkodva keltek át. Az osztrákok szeretettel fogadták őket, Wallernben kaptak szállást. Svájcban telepedett le, elvégezte az orvosi egyetem fogorvosi karát. Fogorvosként praktizált. Aktívan részt vett a svájci cserkészmozgalomban. Felesége német, két fiút van.

Kapuvár

Elérhető: English | Magyar

Kapuvár Győr-Moson-Sopron Megye egyik kisvárosa, a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik. Északi, természetes határa a Hansági-főcsatorna, ami egyúttal a magyar–osztrák határ is. Keleten és délen kisebb települések külterületeivel határos, míg a nyugati határa a Répce folyó. Területe az ősidők óta lakott. Neve a középkorban mesterségesen megépített ország védő határ átjáró kapujára utal. A 18. századig Kapunak is nevezték a települést. Jelenleg körülbelül 11.000 lakosa van. A mai városkép az 1945 utáni fejlődés eredménye. 1949-ben megalakult az első termelőszövetkezet, de mezőgazdaság fejlődése csak 1970 után kezdődött meg. Az ’50-es és a ’60-as években a megye jelentős könnyű- és gépipari központjává vált. Az 1990-es évek után ipari park, városi strand és termálfürdő és a Hanság Üdülőpark épült, és itt található a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutató háza is. 1956 végén sok menekülő Kapuvárról, a környékén lévő településekről, tanyákról indult el gyalog a határnak.

Kapuvár

Ezen a helyen

A Jóisten megint kidugta a kisujját

A Jóisten megint kidugta a kisujját

Dr. Gyarmati László, m…
Katalin-napi indulás

Katalin-napi indulás

Mester Katalin
Adja meg e-mailcímét és jelszavát!
Elfelejtett jelszó
Jelszóváltás